Madárvilág

Feketerigó

A feketerigó megtalálható hazánk egész területén. Előszeretettel látogatja a falusi házak kertjeit. De a nagyobb városokban is megtalálható. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke van. Jellege: a hím tollazata fekete, csőre és szemgyűrűje narancssárga. A tojó hátoldala sötétbarna alul világosabb. Tavasszal kezdi a költést a tojó 4- tijást rak le és 14- napig tart a kotlás. Tápláléka: rovarok, giliszták télen magvak, bogyók.

Dolmányos és kormos varjú

A dolmányos varjú szárnyfesztávolsága kb:1- méter, teste szürke, feje, szárnya és a farka fekete. A kormrs varjú valamivel kisebb, mint a dolmányos varjú, szárnyfesztávolsága kb:95- cm. Tollazata mélyfekete. Jellemző a két faj párosodása. Élőhelye a ritkás erdő, facsoportok, parkok, télen szivesen felkeresik a hulladéktelepeket. A varjúfélék életerős, alkalmazkodóképes madarak, jól beilleszkednek az ember által formált világba. A költési idő márciustól kezdődik és júniusig tart, 4-5 tojásból 18-21 nap alatt kelnek ki a fiókák. A fiatal varjak kétéves korukban költenek először. Életkoruk kb:20- év. A varjúfélék szinte mindenevők és járkálva a talajon keresik a táplálékot. Rovarokat, csigát, pockot, egeret, gyíkot, békát szednek össze. Jellemző hogy kifosztják a madárfészkeket, felszedik a gabonát, csipegetik a bogyókat mindent megesznek amit az évaszak kínál.

Vetési varjú

Szárnyfessztávolsága 90- cm. Csőre karcsúbb, mint a kormos varjúé, jellemző hogy az öregebb példányok csőrtöve és torka csupasz, szürkésfehér. Telepei mindig a vízközelében vannak. Télen a hómentes vidékeket kedvelik és felkeresik a városokat, falvakat is. Élőhelye még a nyílt gazdasági területek, facsoportokkal. Nagy kolóniákban élnek. A kotlás április közepén kezdődik, a fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki. Kb:1- hónapig maradnak a fészekben. Tápláléka hasonló a kormos varjúéval. Megcsipdesik a krumplit, rájárnak a gyümölcsre és összeszedik a diót.

Nagy fakopáncs

Szinte megtalálható minden hol az erdőktől a faulun át a városig. Jól alkalmazkodik az ember által lakott területen is. Felismerhető hangos kopácsolásáról. Körülbelül akkora mint a fekete rigó. A szárnytolla fekete és fehér csík, majd a szárnyvég fekete és fehér foltok. A feje fekete és a szem, tarkó, nyak  fehér foltok a farktollazat alsó töve pirosas. A hím fejtetője piros. A fakopáncspárokra jellemző hogy évente új odut készítenek. A költés április végén indul, általában 6 tojásból 13 nap kotlás után kelnek ki a fiókák. A párok váltakozva ülnek a tojásokon. Kizárólag rovarokkal etetnek. Tápláléka a szufélék és télen fenyőmagon él.

Mezei veréb

A kisebb és barnább mezei veréb nem annyira városi madár, több rovart is fogyaszt mint a házi veréb. Útmenti sövényeken, erdőszéleken, kertekben, parkokban található meg elsősorban. Mesterséges odukba szivesen telepszik, és keszorítja a cinegéket. Ezért nem kedvelik.

Házi veréb

Előfordul egész Európában és több alfaja is van. Az öreg hím fejeteteje szürke, a nyak és a hát gesztenyebarna a szemtől kezdődő s a halántékon keresztül a tarkóig húzódó széles sáv szürke. a hasa fehér. Tápláléka mindenevő. Gabona és gyommagvak rovarokat is fogyaszt. Fészkét falrepedésbe, odukba, a gólya fészkének oldalába, régi szalmakazalba épít. Fészekalja 5-6 változó színű tójásból áll. Két hétig kotlik. A kikelt fiókák még ennyi ideig a fészekben tartózkodnak. Évente háromszor is költ.